2012. október 23., kedd

Mátra


Vártuk már ezt a kirándulást! Ígérték, hogy jó lesz az idő, reméltük, hogy az erdőt már rozsda színekben találjuk és vártuk hogy ott legyünk. A szokásos hajnali séta is megvolt, de mégsem volt átlagos. Október vége van, már nem kellett hajnalban kelni, hogy megelőzzem a napfelkeltét. Reggelre ködöt ígértek, de a Mátra kiemelkedik ebből a felhőből, úgyhogy reménytelien gyalogoltam az ösvényen egy félórányira lévő kilátóhoz. A napfelkelte gyönyörű volt, a színe alkalmazkodott az októberi erdőéhez. A kilátónál láttam két kölyökkutyát birkózni egymással. Ahogy közelebb kerültek, kiderült, hogy ezek rókák és nemsokára átsétált egy felnőtt róka is, az a vörös bunda már jobban felismerhető volt! Meghallották a fényképező hangját, de nem zavarta őket, még percekig elvoltak a környéken. Visszaindultam és az erdőbe szűrődő fény és egy mókus megörökítésével voltam elfoglalva, amikor mögöttem elkezdett zörögni az erdő. Megfordultam és egy szarvas tartott felém. Miközben a hatalmas állat láttán a lábam földbe gyökerezett, párhuzamosan a kezem valahogy felemelte a gépet és bemérte a távolságot. Pár másodperc és elindult a kattogtatás, ezt meghallva belenézett a kamerába, majd nagy robajjal elrohant. Ennyi vad után, már nem is volt annyira izgalmas a nap-erdő-fény kombináció megörökítése, persze lövögettem azért szorgalmasan. Fényképező nélkül lehet, hogy csak anekdotának tűnt volna.





4 megjegyzés:

  1. A Matraban toltottem eletem elso 28 evet,az en draga otthonom,elerzekenyulve olvastam soraidat,es csodaltam a fotokat,koszonom!

    Orsi /Canada/

    VálaszTörlés
  2. micsoda fotók! köszönjük :)

    VálaszTörlés
  3. nehéz volt felvinni a kitömött szarvast? felismerem a bioszraktár szagot rajta...

    VálaszTörlés