2012. július 14., szombat

Nádasdladány

Mióta olvastam ezt a könyvet, azóta mindannyiszor eszembe jutott a Nádasdy család, ha Lepsény mellett elhaladtunk az autópályán. Döbbenetes történet egy olyan korból amit már nem is nagyon tanítottak történelemből, csak szüleink és nagyszüleink meséltek róla. Tudva róla egy picit többet, egészen más érzés bejutni egy ilyen kastélyba, ahol nem is olyan régen még a tulajdonosok éltek, egy művelt nemesi család, akik aztán elhagyni kényszerültek otthonukat és hazájukat is. Bár a kastélyt gyönyörűen felújították kívülről, belül igen kevés eredeti tárgy maradt, de még így is lenyűgöző a könyvtár és az ősök csarnoka, valamint a fogadó előtér a felülvilágítóval. Rengeteg szoba várja még a rendbetételt, sok helyütt látszik a "nem rendeltetésszerű használat", a kert is elég rendetlen, a tó kiszáradt..Azért így is kellemes volt sétálni és piknikezni egyet a hátsó kertben az árnyas fák alatt. Aztán a borult idő ellenére a Balatonnak vettük az irányt a szuper kis tesztautónkkal. A fiúk mártóztak egyet a vízben, miközben kint már tombolt a szél és mi kabátban ill. pokrócba burkolózva üldögéltünk a parton. Nem maradhatott ki egy jó kis lángos vagy halászlé sem. Hú, de jól esett kimozdulni kicsit a munkából!

1 megjegyzés:

  1. de jo!!! tökjo kocsi, honan van? es olyan jo latni titeket :) es latom az ethordonak is hasznat vettetek a pikniken. puszi!

    VálaszTörlés